Tudod hol lesz vége? Vagy csak úgy tanulsz? Nincs vele semmi baj, de ez csupán külső tanulás, nem belső vizsgálódás. A belső vizsgálathoz a szemet, fület, orrot, nyelvet és a tudatot kell tanulmányoznod! Ez az igazi tanulás. Könyvek olvasása csupán külső vizsgálat, nagyon nehéz a végére jutni.
Amikor a szem formákat lát mi történik? Amikor a fül az orr és a nyelv hangokat, szagokat és ízeket tapasztal mi történik? Amikor a test és a tudat kapcsolatba lép és érintkezik a mentális állapotokkal, mik a reakcióid? A sóvárgás, az ellenszenv és a nem tudás még mindig jelen van? Elveszel a formákban, a hangokban, az illatokban, az ízekben az állagokban vagy a kedélyállapotokban? Ez a belső vizsgálódás, ez egyszer befejeződik.
Ha csak tanulunk de nem gyakorolunk, nem érünk el eredményeket. Olyan ez, mint az ember, aki tehenet tart. Reggel kiviszi a tehenet a legelőre, este pedig visszahajtja a karámba, de soha nem issza meg a tejet. A tanulással minden rendben van, de ne viselkedj úgy, mint a tehenes gazda! Gondoznod kell a tehenet, és meg kell innod a tejét is! Tanulnod és gyakorolnod is kell a legjobb eredmények eléréséért!
Mondok egy másik példát. Olyan ez, mintha valaki csirkéket nevelne, de nem gyűjti össze a tojásokat. Nem szed fel mást, csak a csirketrágyát. Azoknak mondom, akik csirkét tenyésztenek odahaza. Vigyázz, ne légy ilyen! Ez azt jelenti, hogy tanulmányozzuk a tanításokat, de nem tudjuk, hogyan engedjük el a szennyeződéseket, nem tudjuk, hogyan lökjük ki tudatunkból a sóvárgást, az ellenszenvet és a káprázatot. A gyakorlás nélküli tanulás elengedés híján nem hoz eredményeket. Ezért hasonlítom ezt ahhoz az emberhez, aki csirkét nevel, és nem gyűjti össze a tojást, csak a trágyát. Ez hasonló dolog.
Ezért akarta a Buddha, hogy tanulmányozzuk a szent iratokat, azután hagyjunk fel a gonosz cselekedeteinkkel, fejlesszük ki a jóságot tetteinkben, beszédünkben és gondolatainkban. Az emberiség valódi értéke a tetteink, a beszédünk és a gondolataink által teljesedik ki. Ha csak beszélünk anélkül, hogy ennek megfelelően cselekednénk, az nem tökéletes. Ha jó dolgokat teszünk, miközben a tudatunk nem csendes, akkor ez még mindig nem tökéletes A Buddha azt tanította, hogy fejlesszük ki a jóságot a testben, a beszédben és a gondolatban, azért, hogy kifejlesszük a helyes cselekvést, a helyes beszédet és a helyes gondolatokat. Ez az emberiség kincse. A tanulásnak és a gyakorlásnak is helyesnek kell lennie.
A Buddha ösvénye a gyakorlás ösvénye, és nyolc alkotóeleme van. Ezek alkotóelemek összessége nem más, mint maga a test: két szem, két fül, két orrlyuk, a nyelv és a test. Ez az ösvény. A tudat az, ami követi az ösvényt. Ennek következtében mind a tanulás, mind a gyakorlás testünkben, beszédünkben és tudatunkban létezik.
Ismersz olyan szent iratot amely másról tanít mint a test, a beszéd és a tudat? A szent iratok erről tanítanak, semmi másról. A szennyeződések itt keletkeznek. Ha megismered őket, itt is halnak el. Tehát meg kell értened, hogy mind a tanulás, mind a gyakorlás itt történik. Ha ennyit megtanulunk, mindent tudunk. Ez olyan, mint a beszédünk: Egyetlen igaz szót kimondani jobb, mint egy életen át helytelenül beszélni. Érted? Aki csak tanul és nem gyakorol, az olyan, mint egy merőkanál a leveses fazékban. Minden nap benne van a fazékban, de nem ismeri a leves ízét. Ha nem gyakorolsz, még ha halálod napjáig tanulsz is, soha nem ismered meg a szabadság ízét.