- 11 -

Nektek, akik zazennel akarjátok erősíteni a harátokat…

„A zazen által erősíted a harádat.”¹

Tudni, hogy ez a hara nem ér semmit, az az igazi hara és az igazi zazen.

Néhányan a zazen segítségével próbálnak vastagbőrűvé válni.

Ha csak egy kicsit is személyre szabott, az nem tiszta, hamisítatlan zazen.

Valódi, tiszta zazent kell gyakorolnunk, anélkül, hogy összekevernénk tornával, szatorival vagy bármi mással. Amikor belevisszük a személyes elképzeléseinket - még ha csak egy kicsit is - az már nem a buddha-dharma.

Egyszóval, a buddhizmus nem-én. A nem-én azt jelenti, hogy „én” nem vagyok különálló szubjektum. Amikor „én” nem vagyok különálló szubjektum, akkor betöltöm az egész világegyetemet.

Az igaz dharmának nincs semmi haszna.

A hamis dharmában van valami, amit meg lehet nyerni.

Ha akkor gyakorlod a zazent, amikor az öröm, a harag, a bánat és az elégedettség érzései elárasztanak, ezek az érzések szörnyű szellemként fogják kísérteni a zazent.

Buddha útja azt jelenti, hogy nincs mit keresni, nincs mit találni. Ha van mit találni, nem számít, mennyit gyakorolunk, annak semmi köze a buddha-dharmához. Ha nincs mit találni, az a buddha-dharma.

Bármit is próbálsz megragadni, még ha sikerül is, előbb-utóbb újra elveszíted.

Az igazi gazdagság: nem ragaszkodni semmihez. Az, hogy befelé világítunk, és önmagunkra reflektálunk. Amikor hátralépünk egy lépést, látjuk, hogy nincs mit megragadni, semmi után nem kellene futni, és semmi elől nem kell menekülni. A valóság nem keletkezik, és nem múlik el, nem tiszta és nem szennyezett, nem növekszik és nem csökken.

Egy szerzetes, Jakuzan, zazent gyakorol, és tanítója, Szekitó mester megkérdezi tőle: „Mit csinálsz?”.

„Egyáltalán nem csinálok semmit.”

„Ha egyáltalán nem csinálsz semmit, az azt jelenti, hogy csak múlatod az időt?”

„Ha múlatnám az időt, akkor csinálnék valamit, de még azt sem csinálom.”

„Azt mondod, hogy nem csinálsz semmit. Mi az, amit nem csinálsz?”

„Ezt még ezer bölcs sem tudná.”

Semmi sem olyan nyugodt és nemes, mint ez a zazen, amit még ezer bölcs sem ismerhet, az a zazen, amelyet Jakuzan gyakorolt és Szekitó mester dicsért.

Manapság vannak olyan mesterek, akikhez egy hétig is ülhetsz, és egy szép összegért garantált kenshó-élményben lesz részed. Nyilvánvaló, hogy az ilyesminek semmi köze Jakuzan zazenjéhez, amit még ezer bölcs sem ismerhet. Ülni és gyakorolni azt, amit még ezer bölcs sem ismer, azt jelenti csak ülni, sikantaza.

Manapság sok szó esik a zazenről. A kérdés egyszerűen az, hogy mit akarnak elérni a zazennel? Néhányan azért fáradoznak, hogy erősítsék a harájukat, hogy határozottabb személyiséggé váljanak, hogy szatorijuk legyen és így tovább és így tovább. A kis szerzetesek még a kóan gyakorlását is „találós kérdésnek” nevezik.

Mindez nem más, mint a buddha-dharma a hétköznapi emberek szemszögéből. De a buddha-dharma nem a közönséges emberek dharmája. A buddha-dharmát a buddha-dharma szemével kell megfigyelnünk. Ezért olyan ritka, hogy maga a zazen valóban gyakorolja a zazent.

Vannak, akik a zazent arra akarják használni, hogy jobb emberekké váljanak. Számukra a zazen nem több mint smink.

Ez itt nem egy oktatási intézmény! Mi arra törekszünk, hogy üres lappá váljunk. Itt nincs mit nyerni. Ez egy olyan hely, ahol el kell engedni minden illúziót és felébredést.

A buddha-dharma nem arról szól, hogy az átlagemberekből különleges embereket csináljunk.

A zazen akkor történik, amikor már abbahagyod a többiek könyöklését az előre jutásod érdekében.

Minden reggel hideg vízben úszol? És akkor mi van? Az aranyhal is mindig ezt csinálja.

Leszoktál a dohányzásról? Igen, és akkor mi van? Egy macska sem dohányzik.

Bármennyire is büszkék vagytok arra, hogy milyen jól futottatok ez után, és menekültetek az elől, ez nem több mint bolyongás a mulandóság világában.

Az igazi vallás azt jelenti, hogy a világot olyannak látjuk amilyen, minden kitalációtól mentesen.

Minden úgy jó, ahogy van. Nem kell játszadozni vele.

Bármilyen szokatlanok és misztikusak is legyenek az élményeid, nem tartanak egész életedben. Előbb-utóbb elhalványulnak.

A hétköznapi emberek a csodákra és a varázslatokra vágynak. Szeretik a hókuszpókuszt.

Az átlagemberek természetüknél fogva nem szeretik a gyakorlást, csak sztorit akarnak. Pénzt akarnak keresni munka nélkül. Ezért állnak sorba a lottózóknál.

Nem akarják az igazi dharmát, de a földi mennyországot ígérő új szekták felé özönlenek az emberek.

Leragadsz a szatorinál, leragadsz a pénznél, leragadsz a pozíciódnál és a hírnevednél, leragadsz a szexnél.

A buddha-dharma azt jelenti, hogy nem ragadunk le.

1 A hara egy terület a has alsó részén, amelyet Kelet-Ázsiában az energia központjának tartanak.