- 19 -

Nektek, akik lefelé bukdácsolnak a karrierlétrán...

 

Halálod előtt visszatekintesz az életedre, látod majd, hogy mindez a legkevésbé sem számított.

 

Mindez egyáltalán nem számít. Hagyd abba a bőgést! Micsoda könnypocsékolás.

Nőj fel egy kicsit, és nyisd ki a szemed! Meglátod, hogy nagy hűhót csapsz a semmiért.

 

Néha hallani színészeket a színházban, akik azt mondják: „De mit csináljak? Mit tegyek?” Ez a kérdés soha nem merült fel bennem, mert csak azt mondom magamban: „Ez mind egyáltalán nem számít!”.

 

Szerencse és szerencsétlenség, jó és rossz - nem minden az, aminek a szemed látja. És nem is az, aminek te gondolod. Túl kell lépnünk szerencsén és szerencsétlenségen, jó és rossz dolgokon.

 

Az emberek által ismert világ csak az a világ, amelyet karmikus téveszméik kukucskáló-nyílásán keresztül pillanthatnak meg.

A valódi világ megjelenik a szemünk előtt, amint abbahagyjuk a karmikus téveszméink világának bámulását.

 

Ki kell törnünk a téveszmék világából, ahelyett, hogy a vért izzadnánk benne.

 

Beszélsz a gondjaidról és aggodalmaidról, de miből állnak valójában a gondjaid és aggodalmaid?

Nem olyan ez, mint amikor valaki elkapja a saját fingját a kezével, megszagolja, és azt mondja: „Jaj, ne, ez nagyon büdös!”.

Minél több időd van, annál több időt töltesz a fingásoddal. Egyszer meg kell ismerned az igazi szenvedést.

Fel akarod akasztani vagy vízbe ölnéd magad kétségbeesésben? Gyere vissza a földre és ébredj rá a valóságra!

 

A szenvedés nem más, mint a szenvedés, amit mi magunknak okozunk. Egyesek még arra is nagy gondot fordítanak, hogy aprólékosan összerakosgassák saját szenvedésüket.

 

Mivel mindent magadra vonatkoztatsz, minden hatalmas problémának tűnik. Ahol nincs tudat, ott nincsenek problémák.

 

Azért szenvedsz, mert nem akarod elfogadni azt, amit el kell fogadni.

 

A hit ugyanazt jelenti, mint a gondolkodáson túli lét. Elfogadást jelent.

 

Aggódsz a halál miatt? Ne aggódj - biztosan meg fogsz halni!