- 3 -
Amikor a férjeddel vagy a feleségeddel veszekszel, nem veszed észre, hogy a vita egy illúzió körül forog. De a zazenben felismered az illúzió illúzió voltát.
Ezért fontos, hogy az életet a zazen szemével nézzük.
Bármit is gondoltál az előbb, már el is múlt.
A kérdés nem az, hogy kinek van igaza. Egyszerűen csak különböző nézőpontból látjátok a dolgokat.
Ne próbálj különleges lenni, hanem csak légy az, aki vagy! Tüzet szüntess! Csak ülj!
Minden akkor kezdődik, amikor kimondjuk, hogy „én”. Minden, ami ezután következik, illúzió.
Mindenki azt képzeli, hogy az „én”-je valami megváltoztathatatlan, valami mozdíthatatlan középpont, ami körül minden forog. Volt egyszer egy ember, aki azt mondta: „Nézd, mindenki haldoklik, kivéve engem!”.
Már régen halott.
A vakság azt jelenti, hogy nem értjük a dolgok természetét. Ha nem értjük a dolgokat, a legjobb lenne, ha nyugodtak maradnánk. De nem, ehelyett úgy toporzékolunk, mint az elefánt a porcelánboltban. Ettől válik minden bonyolulttá.
Az élet egy nagy ellentmondás. Azt mondod: „Láttad mit tett?” Miközben te magad is szívesen megcsináltad volna!
Az élet nem túl könnyű. Néha háború van és tűzbe borul az ég, néha délutáni szunyókálást tartasz a tűzhely mellett. Néha végigdolgozod az egész éjszakát, néha berúgsz a barátaiddal.
A buddha-dharmában az a kérdés, hogyan tudsz irányt adni az életednek, a Buddha tanítása szerint.
Szerelmesek vagytok egymásba? De nem tart ez az egész életetekben.
Volt egy pár, akik annyira szerették egymást, hogy együtt kíséreltek meg öngyilkosságot, hogy a halálban egyesüljenek. Az egyikük túlélte, és nem sokkal később újra szerelembe esett.
Az emberek igazán szánalmasak.
A szépség nem garancia a boldog életre. Van egy nő, akit annyira imádnak a férfiak, hogy már három gyermeke született, akik közül egy sem tudja ki az apja.
Mindenki arról beszél, hogy szerelemből kelnek egybe, de nem csak a szexért házasodnak? Végül is nem csak egy péniszről és egy vagináról szól? Miért nem mondja ki azt egyszerűen senki, hogy beleszeretett egy vaginába?
Nézd meg egyszer egy kutya pofáját, éppen szex után. Csak bámul a semmibe, furcsán üres szemekkel. Pontosan ugyanez a helyzet az emberekkel is. Eleinte őrjöngve sürögne-forognak, a végén pedig egyáltalán nincs semmi.
Egy férfi, aki nem ért semmit, elvesz egy nőt, aki nem ért semmit, és mindenki azt mondja: „Gratulálok!”.
Ezt nem tudom megérteni.
A család az a terület, ahol a szülők és a gyerekek, a férj és a feleség, egyszerre egymás idegeire mennek.
Ha egy gyerek kilóg a sorból, a szülők káromkodnak: „Nem értesz te semmit!”. De milyenek is a szülők? Nem igaz az is, hogy ők sem értenek semmit?
Mindenki elveszett a tudatlanságban.
Mindenki az oktatásról beszél, de mire nevelnek minket? Hétköznapi polgárokká, ennyi az egész.
A bika büszke az orrkarikájára. Aztán a hátára szíjazott vágy nyergével hagyja magát az orránál fogva körbevezetni és közben bőg. Az a furcsa, hogy az emberek örömmel tűrik ugyanezt.
Azok az emberek, akik nem tudnak nyugton maradni az örömöt, a haragot, a bánatot és az élvezetet tapasztalva, olyanok, mint azok a korcsok, akik nem tudják megállni, hogy folyton ne csaholjanak.
Amikor az öröm, a harag, a bánat és az élvezet hullámai lecsendesednek, már nincs igazán mit tenni.
Még a majmok állatkerti megfigyelésénél is viccesebb, amikor az embereket figyelhetjük meg szabadon.