- 8 -
Egy bizonyos ponton pofon kell vágnod magad, és komolyan fel kell tenned magadnak a kérdést: a személyes nyereséged vagy veszteséged valóban megéri, hogy elborítson az öröm és a szenvedés?
Előbb-utóbb mindenki csak magára gondol.
Azt mondod: „Ez jó volt!” De mi volt jó? Csak neked személyesen volt jó, ennyi az egész.
Miért van az, hogy mi emberek ennyire kimerültek vagyunk?
Az állandó erőfeszítés, hogy egy kis előnyre tegyünk szert, kimerít minket.
Az illúzió azt jelenti, hogy bizonytalan. Az illúzió azt jelenti, hogy a helyzet irányít.
A nagy vágyakkal rendelkező embert könnyen becsapják. Még a legnagyobb szélhámos sem tud hasznot húzni egy olyan emberből, akinek nincsenek vágyai.
A buddhizmus azt jelenti, hogy nincs én, nincs mit nyerni. Egynek kell lenned az univerzummal és minden élőlénnyel!
A nem-én azt jelenti, hogy nem fordítasz hátat az embereknek.
Minden lény téved. Boldogságnak látjuk azt, ami boldogtalansághoz vezet, és olyan boldogtalanságot siratunk, ami egyáltalán nem boldogtalanság.
Mindannyian ismerjük azt a gyereket, akinek a könnyei hirtelen nevetéssé változnak, amikor sütit adunk neki. Amit mi, élőlények boldogságnak nevezünk, az nem sokkal több ennél.
Gyakran mondjuk: „A saját szememmel láttam, a saját fülemmel hallottam!” Úgy teszünk, mintha ez lenne a legszilárdabb alap, pedig ezekben a szemekben és fülekben egyáltalán nem lehet megbízni. Mindenkit becsap a szeme, a füle, az orra, a nyelve, a teste és a tudata.
Vannak, akik csalnak az előkészítő vizsgán, ezért a valódi vizsgán is csalniuk kell, különben nem mennek át. Olyan messzire mennek a hülyeségükkel, hogy már-már tisztelettel tartozom nekik. De ha belegondolunk, a világon mindenhol ugyanilyen hülyeségekkel találkozunk.
Nehéz mértékkel inni. Ez azért van, mert a bor issza a bort. Pontosan ugyanez a helyzet a világ illúzióival.
Vegyünk százezer lehetőséget, sorakoztassuk fel és hasonlítsuk össze őket: mind zsákutcába vezet. Ez az út zsákutcába vezet, az az út zsákutcába vezet. Bármelyik irányba indulsz is, elakadsz.
Most egyszerűen dobj ki mindent, ami zsákutcába vezetne. Mi marad?
A nagy szabadulás embere, a tanuláson és a cselekvésen túl. (Sódóka)