A Nyugalom Könyve

A Nyugalom Könyve (Sójóroku, 52. eset)

 Szózan Dharma-teste

Bevezető az egybegyűltekhez:

   Minden értelemmel bíró személy képes tanulni a tanmesék által és a hasonlóság alapján kikövetkeztethető esetekből, -de amikor nem tudunk összehasonlítást végezni és amikor lehetetlen hasonlót vagy azonosat találni, hogyan lehet azt kifejezni?

Fő eset:

  Figyeljetek! Szózan megkérdezte Toku Jozát: „Buddha igazi Dharma-teste olyan, mint a határtalan ég. Alakját a dolgoknak megfelelően jeleníti meg, 

és megnyilvánuló alakjai olyanok, mint a Hold a vízen. Hogyan magyarázod ennek a hasonulásnak az alapelvét?”

Toku azt válaszolta: „Mint a szamár, ami a kutat nézi.”

Szózan megjegyezte: „Jól szóltál, de a dolognak csak a nyolcvan százalékát tudtad.”

Toku folytatta: „Hogyan állsz ehhez te, Mester?”

Szózan azt felelte: „Olyan, mint amikor a kút nézi a szamarat.”

Helyesen ítélő vers:

A szamár látja a kutat; a kút látja a szamarat.

A tanító bölcselet kivétel nélkül tartalmaz mindent,

a tisztaság jobban átjár, mint amennyi elegendő lenne.

A könyök mögött ki ismeri fel a kézjelet?

A házon belül nem tartanak könyvet.

A szövőszék fonala nem lóg, a szövőke tartja.

Minták bukkannak fel valamennyi úton.

A szándék leválik saját magáról.

A Fő eset c. részhez az alábbi fordítást is figyelembe vettük:

            https://terebess.hu/zen/NyugalomHadhazi.html

            szövőke – a szövőszék vetélője